	Kezdőoldal	Szólások, közmondások jelentése, használata A - Á B C CS D - Dz - Dzs E - É F G Gy H I - Í J K L M N O - Ó Ö - Ő P R S SZ T TY U - Ú Ü - Ű V Z ZS	Szólások, közmondások eredete Nem teszi ki az ablakba Bakot lő Bámul, mint borjú az új kapura Fabatkát sem ér Ordít, mint a fába szorult féreg

Szólások, Közmondások

jelentése, használata, eredete

Közmondás: a mindennapi élet valamely gyakorlati vagy tapasztalatainak szabálya, amely erkölcsi elveket vagy bölcseleti szabályokat tartalmazó, könnyen érthető, rövid és velős mondás.
Általában az emberek között „szájról-szájra” terjedt el, de az irodalomban is megtartja a népies formáját. Tehát ezek olyan közmondások, szólásmódok, melyek „alapigazságokon,” „észérveken,” alapszavak, melyek apáktól, anyáktól, öregebb, bölcsebb emberek tapasztalatait, észrevételeit tartalmazza és foglalja össze a népnél örökölt formában, velős szavakban átadva az utókor fiainak s így szájról-szájra élnek és közkeletnek örvendenek.

Azaz a közmondás valamely általános tapasztalaton alapuló igazságnak rövid alakban való kifejezése és mintegy leszűrődése azon ősrégi tapasztalatoknak, melyek évszázadokon keresztül a gyakorlati életben megdönthetetlen igazságnak bizonyultak be.

Szólás: olyan közkeletű, sajátos stílusértékű, állandósult szókapcsolat, amelyeknek jelentése az alkotó szavak külön-külön vett jelentéseiből már nem érthető (pl. kivágja a rezet).

Szólásmondás: közismert, rendszerint átvitt értelmű állandósult szókapcsolat.

Az ember általában, ha nem is minden nap, de gyakran él a szólások, közmondások használatával. De ha mégsem alkalmazzuk, bizonyára már hallottuk. Tisztába vagyunk jelentésükkel, használatukkal, de az eredetével közel sem biztos. Ezért én ezeken az oldalakon leginkább nem a jelentésével, használatával foglalkoznék, hanem inkább az eredetük feltárásával.

Nem teszi ki az ablakba

Ha így fenyegetünk meg valakit: „Majd megmondom én neki a magamét”! Nem teszi ki az ablakba! – Akkor bizonyosak vagyunk benne, hogy akihez a fenyegető szavak szóltak, nem fog eldicsekedni a kapott leckével. Azonban gyakoribb eset, hogy nem szóbeli fenyegetéssel, hanem leleplező igazságokat tartalmazó, kíméletlenül szókimondó levéllel kapcsolatban használjuk ezt a kifejezést.

Tovább az eredetéhez

Bakot lő

Aki ostoba vagy kirívó hibát követ el, súlyosan elront valamit, melléfog, tévedésbe esik, arra mondjuk, hogy „bakot lőtt”. Nagyobb sikertelenségre, tévedésre mondjuk, ha az, amit valaki tett vagy mondott, mellétalált, célt tévesztett. Legtöbbször a rosszul végződött, de egyébként jóhiszemű cselekedet kapcsán hangzik el.

„Bakot lőni” annyit jelent, mint durva hibát, feltünő melléfogást, ostobaságot elkövetni.

Tovább az eredetéhez

Bámul, mint borjú az új kapura

Ha valaki, csak bambán néz, tátja a száját, értetlenül néz, mert nem ért valamit, akkor szoktuk használni vagy hallani, hogy: (csak) „bámul, mint borjú az új kapura”.

Valójában azonban felesleges akár latin, akár német hatást feltennünk, hiszen a szólás teljesen megfelel a magyar falusi nép szemléletének is.

Tovább az eredetéhez

Fabatkát sem ér

Az értéktelen, hasznavehetetlen dolgokról, tárgyakról, eszközökről mondjuk.

Pl.: Egy életlen ollóról, vagy késről, amely már inkább tépi a papírt, esetleg egy meghibásodott eszközről, szerszámról, amivel csak kínlódás a használata, akkor szoktuk mondani: Inkább dobd el, ez már egy fabatkát sem ér!

De mikor és mire használjuk a fabatkát? Mit jelet a batka, hogy jön ide a fa? Valójában azonban felesleges akár latin, akár német hatást feltennünk, hiszen a szólás teljesen megfelel a magyar falusi nép szemléletének is.

Tovább az eredetéhez

Ordít, mint a fába szorult féreg

A szólás jelentése szerint ha valaki, kétségbeesetten, kegyetlenül ordibál, kiabál, akkor szoktuk használni: “ordít, mint a fába szorult féreg”.

De használjuk, ha valaki teljesen tehetetlenné válik, vagy olyan helyzetbe kerül, amiből segítség nélkül nem lát lehetőséget a kilábalásból. Akkor is elhangozhat, ha a gyerek rossz fát tesz a tűzre és ezért a büntetés elkerülése végett, könyörögni, sírni, hisztizni kezd el.

Igen ám! De egy féreg, hogyan kiabál? Hallott már valaki egy “kukacot, férget” egy fába beszorulva kiabálni?

Tovább az eredetéhez

Ordít, mint a fába szorult féreg

Tovább az eredetéhez

www.szk.nhely.hu

Közmondás: a mindennapi élet valamely gyakorlati vagy tapasztalatainak szabálya, amely erkölcsi elveket vagy bölcseleti szabályokat tartalmazó, könnyen érthető, rövid és velős mondás.

Szólás: olyan közkeletű, sajátos stílusértékű, állandósult szókapcsolat, amelyeknek jelentése az alkotó szavak külön-külön vett jelentéseiből már nem érthető (pl. kivágja a rezet).

Szólásmondás: közismert, rendszerint átvitt értelmű állandósult szókapcsolat.

Szólások, közmondások jelentése, használata. Kialakulásainak és eredetének feltárása.