|
|
Ha így fenyegetünk meg valakit: „Majd megmondom én neki a magamét”!
Nem teszi ki az ablakba! – Akkor bizonyosak vagyunk benne, hogy akihez a
fenyegető szavak szóltak, nem fog eldicsekedni a kapott leckével. Azonban
gyakoribb eset, hogy nem szóbeli fenyegetéssel, hanem leleplező igazságokat
tartalmazó, kíméletlenül szókimondó levéllel kapcsolatban használjuk ezt
a kifejezést.
|
|
|
|
|
|
Aki ostoba vagy kirívó hibát követ el, súlyosan elront valamit, melléfog, tévedésbe esik,
arra mondjuk, hogy „bakot lőtt”. Nagyobb sikertelenségre, tévedésre mondjuk, ha az, amit
valaki tett vagy mondott, mellétalált, célt tévesztett. Legtöbbször a rosszul végződött,
de egyébként jóhiszemű cselekedet kapcsán hangzik el.
„Bakot lőni” annyit jelent, mint durva hibát, feltünő melléfogást, ostobaságot elkövetni.
|
|
|
|
|
|
Ha valaki, csak bambán néz, tátja a száját, értetlenül néz, mert nem ért
valamit, akkor szoktuk használni vagy hallani, hogy: (csak) „bámul, mint
borjú az új kapura”.
Valójában azonban felesleges akár latin, akár német hatást feltennünk,
hiszen a szólás teljesen megfelel a magyar falusi nép szemléletének is.
|
|
|
|
|
|
Az értéktelen, hasznavehetetlen dolgokról, tárgyakról, eszközökről mondjuk.
Pl.: Egy életlen ollóról, vagy késről, amely már inkább tépi a papírt,
esetleg egy meghibásodott eszközről, szerszámról, amivel csak kínlódás a
használata, akkor szoktuk mondani: Inkább dobd el, ez már egy fabatkát
sem ér!
De mikor és mire használjuk a fabatkát? Mit jelet a batka, hogy jön ide a fa?
Valójában azonban felesleges akár latin, akár német hatást feltennünk,
hiszen a szólás teljesen megfelel a magyar falusi nép szemléletének is.
|
|
|
|
|
|
A szólás jelentése szerint ha valaki, kétségbeesetten, kegyetlenül ordibál, kiabál, akkor
szoktuk használni: “ordít, mint a fába szorult féreg”.
De használjuk, ha valaki teljesen tehetetlenné válik, vagy olyan helyzetbe kerül, amiből
segítség nélkül nem lát lehetőséget a kilábalásból. Akkor is elhangozhat, ha a gyerek
rossz fát tesz a tűzre és ezért a büntetés elkerülése végett, könyörögni, sírni, hisztizni
kezd el.
Igen ám! De egy féreg, hogyan kiabál? Hallott már valaki egy “kukacot, férget” egy fába
beszorulva kiabálni?
|
|
|
|
|
|
|
A szólás jelentése szerint ha valaki, kétségbeesetten, kegyetlenül ordibál, kiabál, akkor
szoktuk használni: “ordít, mint a fába szorult féreg”.
De használjuk, ha valaki teljesen tehetetlenné válik, vagy olyan helyzetbe kerül, amiből
segítség nélkül nem lát lehetőséget a kilábalásból. Akkor is elhangozhat, ha a gyerek
rossz fát tesz a tűzre és ezért a büntetés elkerülése végett, könyörögni, sírni, hisztizni
kezd el.
Igen ám! De egy féreg, hogyan kiabál? Hallott már valaki egy “kukacot, férget” egy fába
beszorulva kiabálni?
|
|
|
|
|
