ABAJGAT

Ne abajgasd

Ne bántsd, hagyd békén!

Ha valaki folyton piszkál valamit, valakit, mindig rászól valakire, állandóan van egy “okos” megjegyzése pl.: ezt csináld, azt csináld, ide-oda küldi, akkor szoktuk hallani, vagy mondani: Ne abajgasd már azt a … (gyereket, macskát, kutyát, állatot). Ezt használjuk ha valaki egy embert, állatot, vagy valamit macerál, nyúz, piszkál, abajgat.

ABLAK

(úgy megmondom neki, hogy) Nem teszi ki az ablakba

Nem dicsekszik el vele. [szólás]

Ha így fenyegetünk meg valakit: „Majd megmondom én neki a magamét”! Nem teszi ki az ablakba! – Akkor bizonyosak vagyunk benne, hogy akihez a fenyegető szavak szóltak, nem fog eldicsekedni a kapott leckével. Azonban gyakoribb eset, hogy nem szóbeli fenyegetéssel, hanem leleplező igazságokat tartalmazó, kíméletlenül szókimondó levéllel kapcsolatban használjuk ezt a kifejezést.

Úgy kellett, mint ablakos tótnak a hanyatt esés

Egyáltalán nem hiányzik, nincs szükség rá. [szólás]

Régen az ablakos tótok a bevágandó ablaküveg táblákat egy fakeretben hátukon hordozták. Ez esetben, ha netalán a hátukra estek volna, míg az üvegtábla a hátán van, elképzelhetjük, mennyire hiányozna ez bárkinek is, nem beszélve aki hordja a hátán az üveget. Nem olvastam olyan forrásról, hogy ez be is következett-e valaha, de bizton állítom, hogy senkinek nem hiányozna ez a kis baleset.

Így nem csak saját, hanem a más bajával kapcsolatban is szoktuk használni: „Úgy (kellett vagy hiányzott) ez (nekem, neked vagy neki) mint az ablakos tótnak a hanyatt esés.” – Azaz egyáltalán nem hiányzik, nincs szükség rá.

ADDIG...

Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik

Addig játszik az ember a veszéllyel, sokat kockáztat feleslegesen míg a végén pórul jár, ráfizet. [közmondás]

Sokáig nem lehet dolgokat, ügyeket, eseteket titokban tartani, mert az előbb-utóbb kiderül, különösen akkor nagyobb ennek az esélye, ha az többször is megismétlődik, előfordul. Leginkább a titkos szeretőt és annak való találkozásának eltitkolását megpróbáló embernek szokták mondani: Addig jár a korsó a kútra, míg a nyaka törik (eltörik, elmerül).

Addig nyújtózz [nyújtózkodj], ameddig a takaró(d) ér

Lehetőségeinkhez mérten alakítsuk vágyainkat. [helyzetmondat]

Számolni kell a lehetőségekkel, ne költekezzünk anyagi erőnkön felül, valamint lehetőségeinkhez mérten alakítsuk vágyainkat.

A fiatalok tanítására szoktuk használni általában. Bár gyakran családi beszélgetés, tervezés kapcsán is elhangozhat. Ne vállaljuk túl magunkat a lehetőségeinkhez képest, gondolkozzunk előre, ne tervezzünk olyan dolgokat, amelyekhez nincsenek meg az anyagi fedezetünk, lehetőségünk. Ne költekezzünk túl, ne vállaljunk be felesleges hiteleket, melyeket nem biztos, hogy tudunk tovább fizetni a jövőben.

Addig üsd a vasat, amíg meleg

Ne halogassuk, ragadjuk meg a kínálkozó lehetőséget amíg lehet. [közmondás]

Addig kell a kínálkozó alkalmat kihasználva valaminek a megvalósításán fáradozni, amíg kedvező a helyzet.

AGYONÜT

Ha agyonütnek sem

Nyomatékosító tagadás kifejezése: semmiképpen se(m). [helyzetmondat]

AHOGY

Ahogy esik, úgy puffan

Közömbösség kifejezése. „lesz ahogy lesz” [helyzetmondat]

Könnyelmű, felelőtlen kijelentés olyan esetekben, mikor az illetőt nem érdekli, hogy valamely eseménynek, dolognak mi lesz a vége. Ebben az jut kifejezésre „majd csak lesz valahogy”. A dolog tervezéséről, elkezdéséről, kimeneteléről szóló beszélgetést ezzel zárják le, amiben a döntés, az elhatározás is benne rejlik.

AKASZT, AKASZTÓFA

Akasztófára való

Bűneivel, bűntetteivel kiérdemelte a halálbüntetést a gonosz, rossz emberre használjuk. [szólás]

Az asszony illeti meg urát, aki hazafelé tart részegen.

Rossz fát tévő gyermekre mondjuk.

1. Egy olyan emberre mondták régen, aki cselekedeteivel, bűneivel kiérdemelte a halálbüntetést. Gonosz, rossz ember: Akasztófára való gonosz nagy ember!
2. Általában a kocsmából részegen hazafelé az ember kapja meg az asszonytól: Már megint a kocsmába voltál, te akasztófa virága! Vagy Te akasztófára való, már megint a kocsmába voltál!
3. A rossz fát tevő gyerekre is szokták mondani: Mit csináltál már megint, te akasztófára való ebadta kölyke!

Akasztottak már tőled jobbat is

Nagy gazember, „kópé”. [szólás]

Leginkább tréfásan használják. Pl.: „Nagy huncut vagy te, akasztottak már tőled jobbat is! Többnyire a rosszalkodó gyermekre mondjuk, aki kópé, huncut, csínytevésével bosszant másokat.

Megszokta, mint cigány az akasztófát

Beletörődött a sorsába. [szólás]

Beletörődött a sorsába. Régen ha mondjuk valakinek a gazdája rossz volt, de mégsem hagyta ott, hanem eltűrte a rossz bánásmódot, a sok szidalmazást, bántalmazást.

ALAKUL

Alakul, mint púpos gyerek a prés alatt

Adott folyamattal, változással kapcsolatos elégedettség kifejezése tréfásan: jól halad. [helyzetmondat]

Biztatásként szoktuk használni, mikor olyasmi dologba kezdünk, amiben nem vagyunk járatosak, először csináljuk. Magunkat vagy egymást vigasztalva nyugtázzuk, hogy alakul a dolog. De egy kívülálló is biztathat ezzel, mikor látja az alakuló végeredményt.

ALUL

Alulról szagolja az ibolyát

Meghalt, halott. [szólás] [tréfás]

Az eltemetett emberrel kapcsolatban szoktuk használni. Viszont az említett ember általában nem hozzátartozó, rokon, megbecsült ember, barát vagy közeli ismerős. Az olyan emberről szokás használni, akinek a halála közömbös, akit a beszélő nem tisztelt, s a mondással szinte gúnyosan említi.

ANNYIT…

Annyit ért hozzá, mint tyúk az ábécéhez

Nemért hozzá, fogalma sincs valamiről, össze vissza beszél. [szólás]

Ha valaki olyan dologba kezd, amihez nem ért, vagy olyasmiről beszél, ami meghaladja a képességeit, ismereteit esetleg nagyzol, akkor szoktuk ezt mondani. Ha másra mondva használjuk akkor általában gúnyos megjegyzésként szoktuk tenni: “Annyit értesz te ehhez, mint tyúk az ábécéhez.” De előfordulhat az az eset is mikor saját magunkra használjuk, például ha olyasmire kérnek, amihez nem értünk, vagy kikérik véleményünket, tanácsunkat, amihez nem értünk, nem vagyunk benne járatosak, akkor inkább beismerésként mondjuk: „Annyit értek én ehhez, mint tyúk az ábécéhez.”

Annyit ért hozzá, mint ökör az ábécéhez

Nemért valamihez, de mégis bevállalja, elvállalja. [szólás]

Arról mondjuk, aki olyan feladatot, dolgot, munkakört vállal el, amihez egyáltalán nem ért, nincs szaktudása, képessége, amiről fogalma sincs, azaz járatlan, tudatlan az adott dologban. Beszélgetés közben elítélően mondjuk az illetőről: Csodálkozom, hogy bevállalta ezt a feladatot „X Y”, hiszen annyit ért hozzá, mint ökör az ábécéhez.

ARRÓL

(..., hogy) Arról koldul

Fenyegetésnek szánt kifejezés. [helyzetmondat]

Általában fenyegetést tartalmazó mondat utáni a várható megtorlást jelentő kijelentés. Leginkább testi fenyítésre vonatkozik, mint pl.: (verés).