logo

www.szk.nhely.hu

Fabatkát sem ér

Az értéktelen, hasznavehetetlen dolgokról, tárgyakról, eszközökről mondjuk.

Pl.: Egy életlen ollóról, vagy késről, amely már inkább tépi a papírt, esetleg egy meghibásodott eszközről, szerszámról, amivel csak kínlódás a használata, akkor szoktuk mondani: Inkább dobd el, ez már egy fabatkát sem ér!

De mikor és mire használjuk a fabatkát? Mit jelet a batka, hogy jön ide a fa?

Valójában azonban felesleges akár latin, akár német hatást feltennünk, hiszen a szólás teljesen megfelel a magyar falusi nép szemléletének is.

A fabatka szót más kapcsolatban nem szoktuk használni és sokan nem is tudják, mi a jelentése.

A „batka”, vagy „bapka” egy nagyon kis szemű bab, illetve még II. Lajos királyunk uralkodása alatt vert nagyon apró rézpénz, dénár. Illetőleg a csehországi aprópénz volt, melynek értéke keveset ért.

1548-i törvény szerint csak három darabért adtak egy krajcárt, de olykor négyet is kínáltak egy krajcárért.

A „fabatkát” használva, arra nem szabad következtetni, hogy ezt az apró pénzt fából is készítették volna. A fa ez esetben csak az értéktelenséget fejezi ki.

Tehát ha azt mondjuk valamire, hogy „fabatkát sem ér”, akkor arra gondolunk, hogy amiről szó van az még annyit sem ér, mint amennyit hajdan a legkisebb értékű aprópénznek a fából készült változata ért volna.


Közmondás: a mindennapi élet valamely gyakorlati vagy tapasztalatainak szabálya, amely erkölcsi elveket vagy bölcseleti szabályokat tartalmazó, könnyen érthető, rövid és velős mondás.
Szólás: olyan közkeletű, sajátos stílusértékű, állandósult szókapcsolat, amelyeknek jelentése az alkotó szavak külön-külön vett jelentéseiből már nem érthető (pl. kivágja a rezet).
Szólásmondás: közismert, rendszerint átvitt értelmű állandósult szókapcsolat.
Szólások, közmondások jelentése, használata. Kialakulásainak és eredetének feltárása.
© Copyright 2023. | Minden jog fenntartva! by ZSIMI