logo

www.szk.nhely.hu

Ordít, mint a fába szorult féreg

„Fohászkodik, mint a fába szorult féreg”

„Rimánkodik, mint a fába szorult féreg”

„Ordít, mint a fába szorult féreg”

A szólás jelentése szerint ha valaki, kétségbeesetten, kegyetlenül ordibál, kiabál, akkor szoktuk használni: “ordít, mint a fába szorult féreg”.

De használjuk, ha valaki teljesen tehetetlenné válik, vagy olyan helyzetbe kerül, amiből segítség nélkül nem lát lehetőséget a kilábalásból. Akkor is elhangozhat, ha a gyerek rossz fát tesz a tűzre és ezért a büntetés elkerülése végett, könyörögni, sírni, hisztizni kezd el.

Igen ám! De egy féreg, hogyan kiabál? Hallott már valaki egy “kukacot, férget” egy fába beszorulva kiabálni?

Nézzük meg, hogyan alakulhatott ki ez a szóláshasonlat.

A régi nyelvben és némely tájszólásban “féregnek” nevezték a kártékony állatokat. A farkast az ország több részében “toportyánféregnek”.

Pl.: Arany János - Toldi ötödik énekében:

6.

Miklós a kötődést unni kezdi végre, Lábát sem restelli híni segítségre, S mint midőn a bika dolgozik szarvával, Fölveti a farkast egy erős rugással. Messze az avasba esik a vadállat, Nagy darab helyütt letördeli a nádat, És amint lehulla puffanó eséssel, Nagyot üt a földre hangos nyekkenéssel.

7.

De lám, mintha ördög volna belé bújva, Egyet hengeredik s talpra ugrik újra, Elordítja magát keserves haraggal, S mégyen új csatára köszörült fogakkal. Körmeit Miklósnak a vállába mártja, Száját a fejénél két araszra tátja S hátulsó lábával úgy szorítja térdét, Pusztítsa el Isten a kegyetlen férgét!

8.

Ez még csak mehetne, de most jő a nagyja: Ordít a hímfarkas s hátul megtámadja; - Mit csinálsz most Miklós? jaj, dehogy bírsz vélek! Ezer lelked volna, mégis megölnének. - Semmi baj! az néki a tulajdonsága, Hogy, ha nő veszélye, nő a bátorsága: Kisegíti magát, sohase féltsétek, Nem válik belőle farkasoknak étek.

Arany János – Toldi ötödik ének

Zemplén megyében így mondják: “olyan keservesen töltöm a napot, mint a fába szorult féreg”.

Régi nyelvünkben pedig gyakori kifejezés volt: búsul vagy kedvtelen, mint a verembe esett farkas. Ebben az esetben nem egy fából készült csapdáról van szó, hanem inkább egy kiásott veremről.

A “fa” viszont feltehetőleg egy fából készült csapdát jelent.

Svéd- és Finnországban, Ukrajnában és a “volt Szovjetunió” egyéb területein egy fából készült háromágú, villa szerű függőlegesen kifaragott csapdával fogják a rókát és ahol még van a farkast. A fa szerkezet egy villa szerű szerkezet, melynek a középső leghosszabb kihegyezett részére egy húsdarabot helyeztek, melyért a “ragadozó” felugrott. A gravitáció hatására, visszaesés közben a két elülső lábai beszorultak, melyet a súlyánál fogva, lefelé lógva nem tudott kiszedni.

Miközben tehetetlenül lóg, kínjában kétségbeesetten vonyít. Hazánkban nem maradtak fent ilyen szerkezetek, de feltehetően a régi nagy Magyarország egyes területein régen használhattak, ha nem is ilyen, de ehhez hasonló eszközöket és innen eredhet ez a kifejezés aki kétségbeesetten, reményét veszetten kiabál: “ordít, mint a fába szorult féreg”.


Közmondás: a mindennapi élet valamely gyakorlati vagy tapasztalatainak szabálya, amely erkölcsi elveket vagy bölcseleti szabályokat tartalmazó, könnyen érthető, rövid és velős mondás.
Szólás: olyan közkeletű, sajátos stílusértékű, állandósult szókapcsolat, amelyeknek jelentése az alkotó szavak külön-külön vett jelentéseiből már nem érthető (pl. kivágja a rezet).
Szólásmondás: közismert, rendszerint átvitt értelmű állandósult szókapcsolat.
Szólások, közmondások jelentése, használata. Kialakulásainak és eredetének feltárása.
© Copyright 2023. | Minden jog fenntartva! by ZSIMI